Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

36.rész

2014.04.26. 19:38 | Wayer L | Szólj hozzá!

Helló :) Itt a következő rész :) Ez most kicsit korhatáros rész,saját felelősségre olvassátok;) Kérlek szépen benneteket,hogy jelezzétek hogy tetszik-e


Mikor kész voltunk elmentünk hogy kell-e  segítség a pincéreknek,de elküldtek minket hogy mi most ünneplünk,úgyhogy Nikinek segítettem felöltözni.
-Segíthetünk még valamiben? – kérdeztem Vivit
-Nem! Mennyetek és pihenjetek kicsit – mondta határozottan
-Én inkább segíteni szeretnék – mondtam
-Nem,leülsz pihenni!
 -De .. –nem birtam befezejni
-Nincs de.. Peti ültesd le – kacsintott rá, Peti pedig szalutált egyet és nevetni kezdtünk és leültünk.
-Nos,hogy érzed magad itt,nálunk? Néztem Peti szemébe
-Nagyon jó itt,és imádom a családod,főleg a húgod,annyira aranyos mint te –Mondta,mélyen a szemembe nézett és szenvedélyesen megcsókolt,mikor megcsörrent a telefonom,mire elhúzódtam hogy megnézzem ki az
-Hagyd csak – mondta a mellettem ülő szépfiú,és újra közeledett
-Peti,ezt fel kell vennem,az egyetemről hívnak. – kicsit lesokkoltam a hír hallatán:
-Szivem, előrébb hozták a töri vizsgám,és már holnap haza kéne mennünk
-Ahogy akarod,ha menni kell,akkor megyünk – mondta,és én közelebb húzódtam  hozzá,majd az ölébe vett,én meg akartam csókolni,de Niki szökdécselt oda hozzánk,én pedig lecsusszantam a székre.
-Anyu azt mondta hogy lassan gyertek,mert 15 perc múlva jönnek vissza a vendégek – mosolygott tök aranyosan Niki,majd megfogta mindkettőnk kezét és kihúzott minket. Kettőnknek kellett a virágokat tüzgélni a vendégekre.Már egy órája evvel szenvedtünk,amikor megláttam Kristófot,az első nagy szerelmem volt,de egyszer ájulásig pofozott.Peti még nem tudja,nem akartam elmondani neki.Amint belépett az ajtón,ami a kezemben volt leraktam az asztalra, és kimentem a mosdóba.2 perc sem kellett,és Peti már ott volt mellettem:
-Mi a baj? Látom hogy remegsz – kicsordult egy könnyem és megöleltem szerelmemet
-Nem mennénk ki sétálni?
Kinn leültünk egy padra,nyeltem egy nagyot és mesélni kezdtem:
-Kristóf volt az első nagy szerelmem.amikor együtt voltunk ő 18 éves volt én pedig 16.Állítólag szeretett,de utólag visszagondolva szerintem csak, csak az érdekelte…(+18)Egyik este felhívott magához,persze tudtam mire készül,ezért semmi kedvem nem volt átmenni hozzáá,de erőt vettem magamon,hogy megmondom neki hogy én ezt nem akarom.. Hát igen,ez nem tetszett neki, és elkezdett pofozni,és addig folytatta az ütéseit amíg nem ájultam el.Kórházba kerültem,de nem lett komolyabb bajom.Addig,Amíg nem találkoztam veled, nagyon bizalmatlan voltam,és féltem minden párkapcsolattól.Sajnos gondoltam hogy itt lesz a lagziban,mert a vőlegény közeli rokona,ő mutatott be egymásnak minket,persze ő sem tudta hogy ilyenekre képes.-mondókám közben sokszor elcsuklott a hangom,de most már,hogy elmondtam nyugodtabb lettem.Peti szorosan magához húzott,és a fülembe súgta:
-Ne hagyd hogy egy Barom elrontsa az életed.Én mindig itt leszek melletted és vigyázok rád.-mondta és megcsókolt,
-Szeretlek.Lassan vissza kellene mennünk,mert már biztos keresnek minket. –mondtam.
Egész éjjel táncoltunk,és beszélgettünk. Az utolsó vendégek hajnalban mentek el 7 órakor.Otthon még be kellett pakolnunk mivel délben indulunk vissza Magyarországra,és csak pakolás után tudtunk lefeküdni aludni.11 –kor már ébren kellett lennünk,hogy ebédeljünk és elköszönjünk

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bythewaysztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr436090384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása