Nincs hozzáfűzés :'D Jó olvasást :)
Lassan esteledet,úgyhogy visszamentünk a lakásba készülődni.. 2 fürdőszoba van,ezért úgy döntöttünk hogy az egyik a lányoké,és a másik pedig a fiúké. Iza már kész volt,és Violetta ment tusolni,hajamosni és felöltözni,mivel a fiúk most lettek kész én inkább átmentem hozzájuk,hogy gyorsabban készen legyünk.Felvettem egy rövid farmernadrágod egypink pólót,copfba fogtam a hajam,és a fehér sarum.
A horvát nyelv nagyon hasonlít a szerbhez,ami nekünk szerencse,mivel Violetta és én Vajdaságiak vagyunk tökéletesen beszélünk szerbül. Gyalog mentünk be a város szívébe. Először egy vidámpark szerű teret láttunk,ahol az 5 évesektől a 15 évesekig voltak játékok. Petiék persze kiválasztottak egy 5 éveseknek való kisvonatot,mi nem gondoltuk komolyan,de ők felültek rá. Kicsit sem nézték őket hülyének. Mikor leszálltak röhögve jöttek oda hozzánk
- Najó gyerünk innen, itt most már hülyének néznek minket - nevetett Iza. Violetta megkérdezett egy sétáló párt hogy melyik a legjobb étterem.Egy Cocolino nevű Pizzázót ajánlottak,mi meg is találtuk,és leültünk rendelni. A pincér egy szép lány volt,aki úgy néz ki felkeltette Oli figyelmét
A fiúk mondták a rendeléseket,mi Viluval pedig tolmácsoltuk,Egyszer a csaj mikor tisztán érthette a beszédünket,megszólalt magyarul:
-Ti Magyarországról jöttetek?
-Igen,Pestiek vagyunk! - amint láttuk Olinak felcsillant a szeme
-És te hogy kerülsz ide? – beszélt tovább Olivér
-Hát én Győri vagyok,a jövő hónapban költözök Pestre,ez pedig egy kis nyári meló- válaszolt a pincérlány
-Jajj,még be sem mutatkoztam,Én Patocska Olivér vagyok – mondta és sorban bemutatott bennünket
-Kovács Rita – mosolygott,és elindult hogy leadja a rendelést
-Na, úgy néz ki Oli becsajozik – nevetett fel Ya Ou. Amég kész lett a kaja,Ritát az asztalunkhoz hívta Olivér hogy ha van kedve akkor jöjjön beszélgetni. Jót beszélgettünk,nagyon jó fej egy lány,végül indulás előtt Olival számot cseréltek,mert holnap el akarnak menni sétálni.Hazafelé a fiúk jókat poénkodtak,mint pl :
-Beindult a Patocska-vonzóerő
-Mostmár egy ideig nem lesz új dalunk- és ilyesmik, mi lányok nevettünk,Olivér pedig durcásan nézett rájuk,de végülis ő is nevetett.Otthon Violetta kérdezett tőlem szerbül,és én úgy is válaszoltam rá
-Hejj,ez nem ér!! Mi is érteni akarjuk – nyújtotta ki felém a nyelvét Peti.
-És ha azt mi nem szeretnénk? – viszonoztam mozdulatát,mire felkapott és bevitt a szobánkba,és tudja hogy mit utálok,ezért elkezdett furázni.
-Á- Állj leee – böktem ki végül,és abbahagyta.
-Szerbet akarok tanulni – mondta komolyan,én pedig nevetni kezdtem,mert azt hittem viccel,de megláttam rajta hogy komolyan gondolja
-Hát jó, de akkor ha mondok szavakat,vagy gramatikát ,amíg meg nem tanulo daddig nem kapsz még puszit se- mondtam tök komolyan és kinyújtottam rá a nyelvem.
-De gonosz vagy! – mondta mosolyogva és megcsókolt
-De benne vagyok- mondta,és lefeküdtünk aludni.